A nők előrehaladását számos tényező befolyásolja és nehezíti. Több elmélet is foglalkozik a jelenséggel, illetve dolgozik a probléma kiküszöbölésén. Európa szerte érzékelhető a probléma, az ENSZ és az EU is napirenden tartja. Európa legfejlettebb régióiban, a skandináv részeken például törvényileg írják elő a női vezetők százalékos arányát a vállalati struktúrában.

A legismertebb elmélet az üvegplafon jelenség, amely egy láthatatlan és sokak számára áttörhetetlen fal, meggátolja, hogy egy bizonyos szintű pozíció elérését követően a nők előreléphessenek a karrier ranglétrán. Minél feljebb haladunk a vállalati felépítésben, annál inkább piramis-szerűen csökken a női vezetők aránya.

Üvegfal metaforáról, akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló a jelenlegi pozíciójával azonos szintű, másik munkakörbe vagy területre lépne tovább, ám a váltás nem lehetséges számára.

Az üveglift jelenség is főként a nőket foglalkoztatók sajátossága. Ez azt jelenti, hogy a tipikusan elnőiesedett szervezetek-önkormányzatok, hivatalok, oktatási intézmények- élén is rendre a férfiak kerülnek vezető pozíciókba.

Ezeken kívül érdemes szót ejteni a labirintus-hatásról, ami a női karrier során fellépő akadályok sokaságát jelenti.

„1. A labirintus az előítéletekkel kezdődik, amelyek előnyben részesítik a férfiakat és büntetik a nőket: a férfiakat gyorsabban léptetik elő, még ha ugyanaz is a szakképzettségük, mint a nőknek. Így történik ez akkor is, ha hagyományosan nőies környezetről van szó: oktatás, gondozás.

2. Az akadályok a női vezetőkkel való ellenállással folytatódnak: az emberek a sikeres női menedzsereket kevésbé fogadják el, mert nyomulósnak, önzőnek, kellemetlennek tartják őket.

3. Az útvesztő magában foglalja a vezetési stílust és hitelességet is, mivel a nőknek egyszerre kell „nőiesnek” lenniük, megértőnek mutatkozni mások iránt, de határozott, asszertív, ellenőrző vezetőnek is.

4. Noha sokat változtak a női vezetők életében a háztartási munka végzésével kapcsolatos elvárások, a munka és magánélet kombinálása örök feladatot fog jelenteni számukra, különösen, ha a férfiakhoz viszonyítjuk a helyzetüket. Még mindig a nők azok, akik átmenetileg félbeszakítják a karrierjüket, hogy összhangba hozzák a két területet, továbbá sokkal kevesebb idejük marad a szakmai, társadalmi kapcsolatok ápolására, ami pedig elengedhetetlen az előrejutáshoz.” (Forrás: http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-878/publikaciok/tpubl_a_878.pdf)

Mint minden probléma és akadály ezek is kezelhetőek, ezért semmiképp ne riasszanak el senkit, ha nőként igazgatói pozícióról áhítozik. Kemény munkával és kitartással elérhető, de ha mindeközben önismerettel és személyiségfejlesztéssel gyorsítaná a folyamatot, kiváló tréningek és coahing foglalkozások segíthetik ezt.

Kaluzsnyi Debora

Sikerorientált coaching

debora.kaluzsnyi@gmail.com 

A női vezetők helyzetének tárgyalása előtt elengedhetetlen tisztázni a társadalmi beidegződésekben gyökerező női és férfi szerepek közötti különbséget. Gender studies jelentése a társadalmi nem, azaz mindazon tulajdonságok, viselkedésformák és szerepek összessége, melyet a társadalom az egyéntől biológia neme folytán elvár.

A gender problematikája globálisan tárgyalható, de a nemi szerepek társadalmanként és kulturálisan eltérők. Az egyén beleszületik egy adott társadalomba, ahol először a szülők és a családi légkör meghatározó számára, majd az iskolai élet és baráti kapcsolatok befolyásolják az attitűdjét. Később a munkahelyi környezet, az élettársi viszony és a felnőtt lét további velejárói formálják végül „nővé” vagy „férfivá” az illetőt. 

A társadalmi berögződések hatására a gender, azaz a társadalmi nem alapján nőies vagy férfias szerepekről beszélhetünk, ami eredményeképpen kialakulnak a nemi alapú sztereotípiák.  Számos ezt igazoló klisé létezik, mint például a „nők feladata a család, illetve párkapcsolat összetartása” vagy a „férfiak alkalmasabbak a vezetői pozíció betöltésére”. Az elmélet szerint, a biológiai nem tükrében nem lehet ilyen egyszerűen bekategorizálni nőket és férfiakat, mert ezek hátterében személyiségjegyek, illetve a szocializálódás során felvett szerepek állnak. Ezek kialakulását számos, ismert nevelésre visszavezetett elmélettel magyarázzák. Az üzleti életben erősen érzékelhető elnyomás, már az alapvető kommunikációs különbségekben megnyilvánul, melyek hátterében az eltérő udvariassági formulák nagy hangsúllyal bírnak.

„A lányokat arra szocializálják, hogy várják ki, amíg a másik befejezi a mondandóját, nagyon figyeljenek, nehogy félreértsenek valamit, és ne szakítsanak félbe senkit. A fiúkkal szemben azonban nem fogalmazódnak meg ezek az elvárások, vagy nem ilyen élesen. Ez pedig azt jelenti, hogy a lányokat már kisiskolás korukban megtanítják alárendelődni – kommunikációs szempontból is, míg a fiúkat általában a dominanciára nevelik." (http://m.nyest.hu/hirek/10-szo-amit-minden-lanynak-meg-kellene-tanulnia)

A gender elmélet szerint, a nők és férfiak közötti különbségek már a legalapvetőbb megnyilvánulásokban is megfigyelhetők, mint a kommunikáció. Az alábbi cikk közérthető és szemléletes példán keresztül mutatja be, hogy hogyan, miért, és mikor alakulnak ki ezek a különbségek a fejődésünk során. Az eredmény egyszerre megdöbbentő és elgondolkodtató.

Személyes tapasztalatokon keresztül is szembesülhetnek az elnyomás jelenséggel a mindennapokban, ezeket a helyzeteket felismerve mind a két nem esetében elősegít egy tudatosabb kommunikációs forma alkalmazását, és támogatja a hatékonyabb megnyilvánulást tárgyalások, üzleti események vagy kollégákkal folytatott megbeszélések során.

"17 szó, amit minden nőnek meg kéne tanulnia

Sokszor mondják, hogy a lányok, a nők rengeteget fecsegnek. Ezzel szemben az adatok azt mutatják, hogy az életnek minden területén a férfiak dominálják a kommunikációt."

https://m.nyest.hu/hirek/10-szo-amit-minden-lanynak-meg-kellene-tanulnia

Manapság igen sokat hallani a célok kitűzésének fontosságáról és eredményességéről, hogy ahhoz hogy elérjük céljainkat pontos, letisztázott gondolatokra van szükség. Nem elég felvésni egy sajtpapírra, hogy „gazdag akarok lenni” vagy a „munkámban sikeres”, esetleg „vezető beosztásban dolgozni és szép autóval járni”, ennél sokkal részletesebb és konkrétabb célkitűzésekre van szükség, hogy megvalósíthassuk őket.

1, Brainstorming

Vonulj félre egy jegyzetfüzettel és vesd le a papírra a gondolataidat a céljaidat illetően, minden szót, kifejezést vagy mondatot írj le, ami csak az eszedbe jut, - az eredmény elsőre talán kaotikus lehet – de miután úgy gondolod végeztél jöhet a rendszerezés. A tervezési fázist nem feltétlenül kell csupán egy alkalomra szorítani, szánj rá nyugodtan két-három napot is, ezzel teret engedve az új gondolatoknak, a korábban leírtakhoz kiegészítéseket kapcsolhatsz vagy további inspirációk is jöhetnek. A folyamatban segítségedre lehet egy coach, aki kérdéseivel és módszereivel olyan dolgokra képes rávilágítani, ami új perspektívákat nyithat meg, emellett a megfogalmazott célok elérésében is támogatást nyújt a hatékonyabb véghezvitelhez.

2, Egyértelműen fogalmazz, ne általánosíts

Minél részletesebben és konkrétabban fogalmazod meg a céljaidat, annál több motivációt és bátorítást képes számodra nyújtani. „A munkában sikeres akarok lenni” helyett „a telekommunikációs szektor piacvezető vállalatánál vezérigazgatói pozíciót szeretnék elérni, magas fizetéssel, megbecsüléssel és tisztelettel övezve, ezzel egzisztenciát teremtve”. Vagy „jó munkát szeretnék” helyett „az ideális munkahely számomra azt jelenti, hogy azt csinálhatok, amit szeretek, szabadjára engedhetem a kreativitásom, nem szorítanak korlátok közé, és mindehhez jó megélhetés is társul”.

3, Rendelj időpontot a célokhoz

A célok akkor tudnak igazán motiválóan hatni, ha időpontot is társítunk mellé, hogy meddig szeretnénk azt teljesíteni, úgyhogy lássuk el határidővel az egyes lépéseket, célokat, készítsünk egyfajta ütemtervet mellé, amely átláthatóbbá és jobban tervezhetővé teszi a folyamatot.

4, Helyezd ki a falra

A bevésődés szempontjából ez egy lényeges momentum, ha nap mint nap szembejönnek veled a céljaid akár tévénézés, étkezés vagy készülődés közben akkor egy idő után teljesen beépül a tudatalattidba. Ennek kivitelezéséhez számos kreatív megoldás létezik, használhatsz például A3-as papírt, amin felsosorlásszerűen, vagy egyéb koncepció szerint helyezheted el a gondolataidat, vagy esetleg több kisebb színes papírt is felcímkézhetsz és ezeket kitűzheted egy parafatáblára, vagy egyszerű kétoldalú ragasztóval a szekrényre. Jó mulatást hozzá!

Kaluzsnyi Debora

Sikerorientált coaching

Nyilvános szereplések előtt úgy érzed majd kiugrik a szíved, nyirkossá válik a tenyered és elvékonyodik a hangod? A lámpaláz emberek millióit érinti és ne legyen kétségünk még a rutinosabb vezetők, vagy kezdő színészek is küzdenek ezzel a helyzettel. Az alább olvasható 3+1 lépés megkönnyíti a folyamatot és hozzájárul a lámpaláz leküzdéséhez.

1, Felkészülés

A felkészülés kritikus pont, mert, ha csak egy 10 perces beszédre vagy prezentációra is készülünk, és nem vagyunk a rögtönzés, illetve az improvizáció mesterei, akkor az alapos felkészülés, az előre megírt jegyzetek, bizony igencsak megkönnyítik a helyzetet és magabiztosságot kölcsönöznek számunka. Gondoljuk végig miről szeretnénk beszélni, mely pontok mentén haladnánk, mire helyeznénk a hangsúlyt, hol szeretnénk nagyobb hatást kelteni, vagyis fejben előre tervezzük meg, és modellezzük az egész folyamatot. További támogatást nyújthatnak a „súgó kártyák” készítése és használata is, a kulcsszavakkal és jegyzetekkel ellátott A6-os méretű kártyák határozottságot és profi fellépést sugallnak, illetve tökéletes kapaszkodót jelentenek, ami egy összeszedett és tematikus beszédet eredményez.

2, Gyakorlás

A legjobb módszer a klasszikus tükör előtt hangosan felmondott szöveg, amely segít beleképzelni magunkat az adott szituációba, hallatjuk a saját hangunkat és koordinálhatjuk a mozdulatainkat. Ha van rá lehetőség a családtagok vagy barátok előtt is próbáljuk el, majd kérjünk visszacsatolást részükről, pozitív és negatív mozzanatokról egyaránt, hogy mire figyeljünk jobban oda, mi volt kifejezetten hatásos, vagy mit kerüljünk el. A pozitív megerősítés egyben növeli az önbizalmat a lámpaláz leküzdése esetében is. A gyakorlás fontosságára kitűnő példa, hogy Steve Jobs, az Apple legendás társalapítója, például akár 10 órát is képes volt a 10 perces „spontánnak” látszó előadásait gyakorolni.

3, Relaxáció

A relaxáció elsősorban közvetlenül a nyilvános fellépés előtt ajánlott, ami egy egyszerű légzésgyakorlatot takar. Ehhez szükség van egy csendes kis zugra. Amennyiben saját irodával rendelkezünk ez nem okoz gondot, de ha nem, akkor keressünk egy erre alkalmas helyet (pl. mosdó, konyha), fedezzük fel az iroda adta lehetőségeket. A 30-60 másodperces gyakorlat során végy hosszú és mély lélegzeteket, minden egyes kilégzésnél üríts ki az elméd, engedd el a napi történéseket, problémákat. Tiszta elmével és nyugodt lelkiállapotban könnyebben tudsz fókuszálni a beszédre.

+1 Önvizsgálat

Végezz önvizsgálatot, hogy miből eredhet a lámpaláz, mitől félsz igazán, mi zavar és melyik a legkellemetlenebb része a nyilvános fellépésnek számodra, majd próbáld meg a gyökerénél kezelni és csirájában elfojtani a problémát. Amennyiben nem teljes a siker és továbbra is megoldatlan a helyzet, akkor fordulj szakemberhez, keress fel egy coachot, akivel közösen kezelni tudjátok a problémát és kijelölni a megoldás felé vezető utat. Ha a témával kapcsolatban hozzászólásod, észrevételed lenne, vagy tanácsra lenne szükséged küldj üzenetet a k.d@sikerorientalt-coaching.hu címre.

Kaluzsnyi Debora

Business coaching

A modernkor egyik örök dilemmája, hogy hogy egyeztethető össze a családalapítás és a karrierépítés. Megtalálni az egyensúlyt az élet két domináns területe között igen fáradalmas és kimerítő próbálkozások sorozata. Mindkét nem erősen érintett a kérdésben, csak eltérő aspektusokból nézve. A nők esetében sajnos kicsit drámaibb a probléma, mert széles körben vallott felfogás szerint választaniuk kell aközött, hogy gyermeket szülnek vagy karriert építenek. A helyzet szerencsére javuló tendenciát mutat és látható, hogy egyre több a munkájában is sikeres nő áll helyt otthon édesanyaként is. Az ő esetükben nagy hangsúly tevődik a szervezésre és a logisztikára, hisz nem egy lehetetlen küldetésről beszélünk, de tény, hogy részükről több energiabefektetést igényel. A férfiaknál ez némiképp árnyaltabban jelentkezik, ugyanis náluk nem feltétlenül a családalapítás és a karrierépítés között kell dönteni, hanem inkább megtalálni azt a középutat, hogy a munka ne menjen a családdal töltött értékes együttlét rovására, és fordítva se történjen meg ez.

Ha nagyobb befolyással szeretnénk lenni életünkre és szélesebb rálátást igénylünk az egyensúly megtalálása érdekében, akkor alkalmazhatjuk a következő coaching módszert, amely megkönnyíti a szervezést, támogatja az idő értékesebb felhasználását, megteremti a lehetőséget a különböző területek jobb összehangolására, ezáltál az életminőségünket is javítja. Egy coaching beszélgetés alkalmával részletesebb elemzésre van lehetőség, mely segítségével komplexebb képet kaphatunk, de a gyakorlat otthon is elvégezhető és már ezzel is egy lépéssel közelebb kerülünk a megoldáshoz.

A feladat lényege, hogy nevezzük meg életünk 4 fő területét, azon aspektusait, ami a legfontosabb számunkra, például: magánélet/család, karrier, hobbi/kedvtelések, sport, egészség stb. A módszer előnye, hogy teljesen személyreszabható és eredményorientált. A feladat alkalmazása szerint - egy meghatározott intervallumon belül, egy vagy maximum két hét erejéig - minden este szánjunk rá 10 percet, hogy végig gondolhassuk és le is jegyzetelhessük mely területen, hogy "teljesítettük" aznap, mit tettünk érte, milyen minőségben voltunk jelen, mit tettünk hozzá, majd a végén pontozzuk az egyes területeket egy 1-10-ig terjedő skálán, hogy mennyire vagyunk elégedettek a teljesíteni kívánt eredményekhez képest.

A folyamat végén vessük össze a jegyzeteket és tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:

Mennyire vagyok elégedett az eredménnyel? Erre számítottam? Mi döbbentett meg leginkább? Melyik területtel foglalkozom túl sokat/keveset? Min javíthatnék? Hogyan változtathatnék ezen? Mi lenne másképp, ha az egyes területekre jobban odafigyelnék? Milyen hatással lenne ez rám és a környezettemre nézve?

Kaluzsnyi Debora

+36 30 901 3202

Sikerorientált coaching

„A legtöbb ember valami misztikus, szinte meghatározhatatlan dologként gondol a személyes varázsra. Így képzelik, hogy ez a tulajdonság vagy vele születik az emberrel, vagy egyáltalán meg sem szerezhető. Ám ez nem igaz. A személyes varázs egyszerűen megfogalmazva az a képesség, amellyel magunkhoz vonzzuk az embereket. És mint minden jellemvonás, ez is fejleszthető.”- John C. Maxwell A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága című könyvéből.

Scott Edinger elismert tanácsadó, kommunikátor a Harvard Business Review cikkében négy ismérven keresztül definiálta a karizmatikus személyiség elemeit. Az általa meghatározott alkotóelemek mellé saját, vagy elismert vezetők gondolatai olvashatók. Ha az egyes pontokat szemügyre vesszük kiderül, hogy egyik sem egy misztikus személyiségjegy, hanem mindegyik eleme elsajátítható és formálható, melyek személyiségfejlesztés révén tudatosan alakíthatók. Ebben a folyamatban kifejezetten segítségünkre lehet egy coach vagy tréner bevonása.

A karizmatikus emberek a környezetükben lévő személyekre fókuszálnak, nem önmagukra.

Ehhez a tényhez fűződik az egyik kedvenc mottóm, amit egy felsővezetőtől hallottam: „Csak úgy lehetsz sikeres, ha másokat is azzá teszel”. Ez a különös jelentőséggel bíró mondat teljesen beivódott a gondolataimba, azóta is teljes egyetértéssel vagyok vele és én magam is vallom ezt. Az említett idézet inkább egy vállalat filozófiája volt, mintsem egy konkrét személyé, de a tapasztalatok is azt mutatták, hogy azon vezetők, akik ezt a filozófiát követték sikeresebbek és eredményesebbek voltak társaiknál, a teljesítményük mérhetően jobb volt, kiemelkedtek közülük.

Légy nyitott személyiség

Ha karizmatikus vezetőről beszélünk az a kép ugrik be, hogy ezek az egyének mindig jókedvűek, keresik más emberek társaságát és pozitív energiát közvetítenek a környezetük felé, ezáltal képesek hatni a körülöttük lévők hangulatára. Őket nem a protokoll vagy valamiféle hátsó szándék fűti, hanem az embertársaik iránti őszinte érdeklődés és tisztelet. John C. Maxwell hasonlóan fogalmaz a nyitott és vidám személyiség befolyásoló erejéről: „Az emberek kedvelik az olyan vezetőket, akik élvezik az életet. Gondolj csak azokra, akikkel te szívesen töltöd az idődet! Hogyan írnád le őket? Mogorvák? Keserűek? Depressziósak? Hát persze, hogy nem. Ők inkább ünnepelnek, mint panaszkodnak. Az élet szerelmesei. Ha vonzani akarod az embereket, azokhoz kell hasonlatossá válnod, akiknek te magad is szívesen vagy a társaságában.”

Mint minden jó vezető, a karizmatikus is kitűnő beszédkészséggel rendelkezik.

„A kiváló kommunikációs készség kifejlesztése feltétlenül szükséges az eredményes vezetéshez. A vezetőnek képesnek kell lennie rá, hogy megossza tudását és elképzeléseit, hogy továbbadja a sürgősség és a lelkesedés érzetét másoknak. Ha a vezető nem képes világosan átadni egy üzenetet és cselekvésre ösztönözni másokat, akkor még az sem számít, hogy van üzenete.”- Gilbert Amelio a National Semiconductor Corporation elnök-vezérigazgatója.

A karizmatikus vezetők valóban átérzik a környezetükben lévők fájdalmát.

Scott Edinger szerint, attól, mert valaki képes figyelmet szentelni az embereknek és meghallgatja őket, az még nem nevezhető karizmatikus személynek. Ehhez szükséges egy kis plusz. A kulcs az empátia – erről bővebben „Az érzelmi intelligencia előnyei a ranglétra viszonyában” című bejegyzésben olvasható. A karizmatikus vezetők képesek a teljes odafigyelésre és átélésre, ami révén az emberek megnyílnak nekik. Az igazán sikeres vezetők rendelkeznek ezzel a hiteles érzelmi kapcsolatfelvétellel, amely az attitűdükben felelhető és szavaik által megteremtik az ehhez szükséges, meghitt légkört.

Kaluzsnyi Debora

Sikerorientált coaching

A modern vezetéselméleti felfogások és gyakorlati alkalmazások világosan mutatják, hogy a jó teljesítményhez és eredményes munkához elégedett és motivált munkaerőre van szükség. Napjainkban még mindig a legszélesebb körben vallott motivációs eszköznek a anyagi javakat, a pénzt tartják. Részben természetesen helytálló a feltételezés, hogy fizetésemeléssel és egyéb anyagi juttatássokkal motiválhatók a munkavállalók, de emellett számos más tényező is ösztönzően hathat a teljesítményükre, sőt, csupán az anyagi javakra való apellálás hosszútávon nem feltétlenül kifizetődő.

Vezetőként vegyük sorra a rendelkezésünkre álló erőforrásokat és ahhoz mérten alakítsuk ki a csapatunk vagy munkavállalóink ösztönzésére alkalmas rendszert. Az alább olvasható lista, - a teljesség igénye nélkül- mutatja be a legelterjedtebb eszközöket. Azt, hogy milyen motivációs rendszert alkalmazunk leginkább az adott szervezet felépítése, kultúrája és erőforrásai határozzák meg.

• Képzések, továbbképzések, tréningek és mindenfajta fejlesztés pozitív hatással van a munkavállalóra, ez a hozzáadott érték nemcsak a teljesítményt befolyásolja, hanem az új ismeretek segítségével szakmailag is eredményesebb működést feltételez.
• Kellemes és inspiratív munkahelyi környezet kialakítása, ahova a munkatársak szívesen járnak dolgozni, a nyitott és jó hangulatú légkör megteremtése bizonyíthatóan növeli a motivációt.
• Előléptetés, karrierépítés lehetőségének megteremtése, a tervezhetőség, ezáltal kézzelfoghatóbbá és elérhetőbbé válnak a célok, a munkavállalók pontosan tudják, mely lépések támogatják az ő előrehaladását.
• Rugalmas munkarend kiépítése, megértő és támogató környezet, amely nem csak a családosok számára vonzó.
• Színesebb munkakör kialakítása, több felelősséggel járó feladatok kiosztása, döntési helyzetekbe való bevonás.

Kaluzsnyi Debora

Sikerorientált coaching

Az érzelmi intelligencia (EQ) fogalmát és elemeit eredetileg John D. Mayer és Peter Salovey definiálta tanulmánysorozatuk során. Az EQ, az érzelmek érzékelésének, megértésének és az érzelmekkel való érvelés képességével határozható meg, ami egy újfajta intelligenciát feltételez. Az EQ négy fő ismérven keresztül értelmezhető:

• képesség az érzelmek pontos érzékelésére,
• képesség az érzelmekkel vezérelt gondolkodásra,
• képesség az érzelmek jelentésének megértésére,
• képesség az érzelmek kezelésére.

Mindez, hogy segíthet a ranglétrán való előrejutásban?

A princetoni Bell Laboratóriumban készített tanulmányból kiderül, hogy mitől teljesít valaki kiemelkedően a munka világában míg mások kevésbé. Az eredmény fényében megállapítást nyert, hogy a magas EQ-val rendelkező egyének kiemelkedően teljesítenek, mert hatékonyabban képesek kapcsolatok kiépítésére és hálózatépítésre, sikeresebben működnek a csapatmunkában, konszenzuskeresésre törekszenek, képesek az eseményeket más szemszögből nézni és beleélni magukat, eredményesebbek mások meggyőzésében, jobban szót értenek velük, és hatékonyabbak a konfliktusok kezelésében is. Ezen tulajdonságok mind támogatják a karrierben való előrehaladást. 

Amennyiben alacsonyabb EQ-val rendelkezünk, akkor sem kell keseregni, hisz ezen képesség, tulajdonság tudatosan fejleszthető. A folyamat talán valamennyivel lassabb, de növekedés érhető el. Tudatosan kezdjünk el odafigyelni a környezetünkben lévő emberek érzelmi reakcióira, próbáljuk minél jobban megérteni őket és belegondolni magunkat az ő helyzetükbe. Az elején nehézkes és fárasztó lehet, de ha ráérzünk az ízére érzékeljük majd a pozitív változást.

A priorizálás átláthatóságot kölcsönöz életünkbe, ezáltal nem veszünk el a feladatok tengerében, ami hozzájárul az időgazdálkodás optimalizálásához és egyben csökkentheti a stressz-szintünket. Megszűnik a folyamatos aggódás és az érzés, hogy „azt sem tudom hol áll a fejem”, „ki sem látok a munkahelyi feladatok közül”, „hol kezdjem”, „mihez nyúljak”, „hogy készülök el határidőre”, és ehhez hasonló tipikus esetek. A fontossági sorrend kialakítása és ütemezése számtalan előnyöket hordoz magában, segít az egyensúly megtalálásában, ezért a pozitív hatásai a mindennapokban is érzékelhetők. Az életünk minden területén, külön-külön és összességében nézve sem árt, ha tisztában vagyunk a teendőinkkel és rendszerezve átlátjuk azokat.

A folyamat első lépéseként készítsünk egy „To do list”-et, vagyis egy olyan listát, ami az előttünk álló feladatokat tartalmazza. Célszerű egy meghatározott időtávra levetíteni mindezt, általában 5-7 nap az ideális, de az eltérő életviteleknek köszönhetően előfordulhat, hogy más intervallum a megfelelő. A listát kedvünk szerint elkészíthetjük kézzel írottan felsorolásszerűen, dolgozhatunk Wordbe és Excel táblázatban is. A feladatokat tételesen címszavakban jelöljük, ezt korlátozhatjuk kizárólag a munkára vonatkozóan, de egybeköthetjük magánéleti teendőinkkel. Ha mindent összeszedtünk következhet a rendszerezés és az ütemterv kialakítása. A priorizálás során különböző szempontokat vegyünk figyelembe. A legfontosabb tényező a határidők, emellett az adott feladatott delegált személye (ki bízta meg a feladattal, milyen pozíciót tölt be), a feladat nehézségi szintje a képességinkhez mérten, a szükséges egységnyi ráfordított idő mértéke, illetve ha mi magunk is vezető pozíciót töltünk be, akkor esetlegesen mely feladatokat delegálhatjuk tovább. Amennyiben a komplex listát választjuk, ami a magánéleti szálat is tartalmazza, akkor különítsük el a két területet egymástól, és eszerint dolgozzunk. A listák elkészültjével, vessük össze őket és árnyaljuk.

A módszer alkalmazása rövid időn belül megtérül, és garantált javulás várható a stressz-szintünk csökkenése és az időbeosztásunk hatékonyságát illetően.

Kipróbálta? Küldje el tapasztalatait!